P Jay bejegyzései 
dugába dőlt tervek
Dolgok, amiket terveztem az utolsó vizsgám és az első tanítási nap közé eső másfél hétre:
- kipihenni magam (teljesítettség: 10%)
- szuggerálni magamat, hogy nem vagyok értéktelen attól, hogy mindjárt 26 leszek és nappalira járok és kurvára nem fogom tudni soha befejezni ezt a rohadt egyetemet. Vagy ha mégis, addigra már vénasszony leszek.* Az sem gáz, hogy nem tudok most melózni, rájöttem, hogy tanítani sem akarok és utálok iskolába járni és most még a meló sem tereli el a figyelmemet a suliról. És szüzen fogok meghalni (szuggerálás eredményessége: 1%)
- sokat tornázni (70%) és jó nővé válni (1%)
- meglátogatni a fodrászt (0%)
- elmenni dokihoz és kivizsgáltatni magamat úgy rendesen (1%, mert kiválasztottam, hogy majd hova fogok menni)
- szortírozni a cuccaimat és kitakarítani végre RENDSEN a szobámat (1% - a leggázabb vizsgákhoz tartozó jegyzeteimet kivágtam a kukába, amúgy pedig bezúdítottam minden szart a szekrényembe - ajtót nyitni nem nagyon merek - és látszatrendet varázsoltam és azt körbeporszívóztam és körbeportöröltem)
- fejleszteni a zenei ízlésemet (0 %, mert most is ezt hallgatom)
- találkozni a barátaimmal és bulizni (10%, volt két gyér próbálkozás excéges emberekkel)
- shoppingolni:
megejteni azt a vásárlást, ami karácsony előtt lett volna esedékes (=megvenni a saját ajándékaimat) (32,5%, egy darab tök jó felső)
venni egy csomó fekete alapú, ám bokánál enyhén mintás zoknit (10%, több megfelelőt nem találtam)
beszerezni szuperszexi fehérneműt meg pizsit (nem mintha mmg-t annyira érdekelné, hogy mi van rajtam, de a szándék a fontos - meg "nem a pasi kedvéért kell öltözni, hanem önmagadért") (0%)
szülinapi ajándékokat venni másoknak (0%)
- agybutító könyvet olvasni (pipa, újra elolvastam a Can you keep a secret?-et, meg elkezdtem a Shopaholic-ot és kivégeztem a Puddingfejű Wilsont is)
- vizsgaidőszak sikerességét ünneplő szexet beiktatni (0%)
- sokat szexelni (28%)
Azt hiszem, csupán ennyi dolog marad ki. Nem érdemes tervezni...
*mondjuk P-Jay pár éve megmondta, hogy jól csinálom ezt az életművészséget, mert elhúzom pár évig a sulit, aztán szülök egy-két gyereket és máris itt a nyugdíj és megúsztam az életet melózás nélkül
new life
Amíg én a fonetika vizsgámmal vajúdtam, valaki más sokkal értékesebbet alkotott: Detteeanyum életet adott egy újabb jópasinak.
Amikor Anyunak megmutattam a képeket a kislegényről, enyhén megkönnyezte a dolgot. Még nem feltétlenül sikerült rájönnöm, hogy a meghatódottságtól történt ez, vagy azért, mert ráeszmélt, hogy egyhamar tőlem nem kap ilyet. Who knows?
Persze este meg azt mondta, hogy Detteeanyu már P-Jay* meg helyettem** is szült, megkímél minket minden nehézségtől. Ennélfogva talán azt hiszem, beletörődött a dolgokba.
*mondjuk szerintem ők sincsenek messze a gyerekvállalás gondolatától
**persze nem vette számításba, hogy én gondoltam rá, hogy milyen könnyen szóba is kerülhet a gyerekvállalás
A zene és én
Amúgy pedig hangolódom a vizsgaidőszak lezárására olyan jó kis zenékkel, mint 'Halál a májra'.
Erről persze az jut eszembe, hogy milyen jó is volt, amikor az érettségi (vagy azutáni) nyarat azzal töltöttük, P-Jay meg én, hogy mindenféle nyomi ingyenprogramokra jártunk és hülye koncerteken tomboltunk és akkor még kibírtam délután kettőtől éjjel kettőig a tízcentis sarkú szandálomban a várostúrát. Az általunk leglátogatottabb együttes a Danubius Rádió Best Of zenekara volt, mert az Abaházi Csaba volt az énekese (léteznek ők még?) és mindketten szerelmesek voltunk belé. Lehet, hogy ellentmondok önmagamnak, de igy öregecskén tök szexi a fickó, viszont régen, azzal a borzasztó hosszú hajjal, áááááááááááááááá.
De most már felnőttem, most másba vagyok szerelmes.
Sőtmitöbb, már egyáltalán nem indulok be a szexi hangra. Meg egyáltalán nem mozgat meg a zene sem.

